A csapadék különböző formái

- csapadék csak akkor keletkezhet, ha lehűl, mert csak ekkor válik ki vízgőztartalma - a levegőt vagy a földfelszín hűti le, vagy a felemelkedés következtében hűl le - ha a levegőt a földfelszín hűti le, akkor talajmenti csapadékról beszélhetünk - ha a levegőt a felemelkedés hűti le, akkor hulló csapadékról beszélhetünk - talajmenti csapadék: - [...]


2010. április 28.

A csillagok életciklusai

Az Univerzumban található csillagok különböző fejlődési állapotban vannak. Némelyik nemrég keletkezett és tömegéhez képest sokkal erősebben sugároz mint a mi Napunk. Vannak viszont olyanok, amelyek messze előre jutottak a fejlődésben. A csillagok fejlődését több hipotézis próbálja leírni. Az alábbiakban az egyik legismertebbet mutatjuk be. Valamennyi csillagról feltételezhetjük, hogy az Ősrobbanás után galaktikus ködökből fejlődött ki, [...]


2010. február 28.

A felszín alatti vizek. A karsztjelenség

- a víz körforgása: - a napsugárzás hatására felmelegedő tengervíz párolog - a szél a szárazföldre szállítja el a vízgőzt, ahol csapadék fúj - a csapadékvizet nagyrészt a felszíni vízfolyások, kis mennyiségben a felszín alatti vizek juttatják vissza a tengerekbe - talajnedvesség: - a talaj a beszivárgó csapadékvízből víztartó képességének megfelelő mennyiségű vizet elraktároz - [...]


2010. április 23.

A földi koordináta rendszer. A helyi idő és a zóna idő

- a földrajzi fokhálózat: - mesterséges felület - 2 elemből áll: - hosszúsági körök - szélességi körök - a helyi idő: - a Föld tengelyforgása Nyugatról-Keletre forog - a Föld forgásából adódóan különböző mindenütt a helyi idő - azonos hosszúsági körön azonos a helyi idő - hosszúsági körönként változik - a Föld 24 óra alatt [...]


2010. április 28.

A Földrengések

A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el. A rengéshullámoknak két fő típusa van, amelyek a következők: P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és [...]


2010. február 27. 1 hozzászólás

A földrengések elõfordulása a Földön

A megfigyelések szerint a földrengések elõfordulása nem teljesen véletlenszerû, hanem bizonyos szabályszerûséget mutat. A földrengések döntõ része a Föld ugyanazon vékony sávszerû területeire koncentrálódik. Ezek a szeizmikusan aktív zónák hatalmas nyugodt (ún. aszeizmikus) területeket vesznek körül. A tapasztalat szerint ugyan kisebb (M<6 Richter-méretû) rengések a Földön bárhol és bármikor elõfordulhatnak, azonban ezek gyakorisága a rengésmentes [...]


2010. február 27.

A forró övezet jellemzése

- 3 nagy övet különböztetünk meg: - egyenlítői öv: - jellemzők: - az évi középhőmérséklet 20°C feletti - a passzátszélrendszer felszálló vagy leszálló ága az uralkodó - kicsi az évi közepes hőingás - a csapadék mennyisége 1500 mm feletti - évszak: állandóan forró és csapadékos - kiterjedés: 10°-10° - természetes növénytakaró: - esőerdő: - több [...]


2010. április 28.

A gabonatermesztés földrajzi elhelyezkedése Magyarországon, a malomipar. Az ipari növények termesztése és feldolgozása hazánkban.

Gabonatermesztés búza: löszterületeken Tiszántúl, Heves-Borsodi ártér, Mezőföld, Dél-Dunántúl rozs: homoktalajon is Dél-nyugat-Dunántúl, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség rizs: szikesek Hortobágy, Nyírség burgonya: Nyírség, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség cukorrépa: Kisalföld, Kőrösök, Heves-Borsodi-síkság cukorgyárak: Ács, Sárvár, Petőháza, Kaposvár, Ercsi, Hatvan, Szerencs, Kaba, Szolnok, Sarkad, Mezőhegyes Állattenyésztés 50%-a a mezőgazdaságnak sertés: takarmány: kukorica, lucerna, északra lucernamag-export Kisalföld, Tiszántúl, Jászság [...]


2010. április 23.

A hideg övezet jellemzése

- jellemzők: - kicsi a napsugarak hajlásszöge - a földfelszín színe és anyaga visszaveri a fényt - összefüggő éjszakák, nappalok: sarkköri (2 napig) - fél év éjszaka, fél év nappal: sarkpontokon - két övre tagoljuk: - sarkköri: - jellemzők: - hosszú tél, nagyon hűvös nyár - nyáron mocsártenger alakul ki - éghajlata: tundra - mohákból [...]


2010. április 28.

A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása. Hazánk ásványkincsei. Energiahordozók és természeti erőforrások Magyarországon

A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása, hazánk ásványkincsei oligocén: megszűnik a beltenger Pannon-beltó à homokkő, márga: Budai-hegység miocén: Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, vulkanizmus Visegrádi-hg – Kárpátok à riolit, andezit Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén, Tokaj színesércek: réz, cink à Gyöngyösoroszi, Recsk pliocén: vulkanizmus folytatása (bazaltos) Szt. György-hegy, Somló, Tátika, Badacsony, Gulács, Csobánc, Karancs, Medves bazalttakaró, lignit, kőolaj, [...]


2010. április 23.

A Kínai Népköztársaság

- területe: 9.6 millió km2 (a Föld 3. Legnagyobb országa) - lakossága: 1.2 milliárd fő (a Föld legnépesebb országa) - fővárosa Peking - szocialista népköztársaság - 2000 fogolytábor van Kínában (15 millió politikai fogoly) - nincsenek emberi jogok - nincs se vallás -, se szólásszabadság - gazdaságának általános színvonala: - jelentős történelmi múlt - félgyarmati [...]


2010. április 28.

A légkör (atmoszféra)

A Földet több tízezer kilométer vastagságú légkör (atmoszféra) veszi körül. A légkör a földi élet előfeltétele és egyben védőpajzsa. A légkör kialakulása: -          Az elsődleges légkör: Zömmel kozmikus gázokból, hidrogénből, héliumból, metánból, ammóniából, kén- hidrogénből, vízgőzből állhatott. E kozmikus gázok azonban jórészt elillantak a világűrbe. -          A másodlagos légkör: a későbbi vulkáni működések során felszabaduló [...]


2010. február 28.

A levegő felmelegedése

- a napsugárzás csaknem fele éri el a Föld felszínét, a többi visszaverődik - a földfelszín elnyeli a napsugarakat és hővé alakítja - a Nap a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a levegőt - felfelé a hőmérséklet csökken - az üvegházhatás: - a levegő vízgőz és szén-dioxid tartalma elnyeli és visszasugározza a földfelszín hősugárzását - [...]


2010. április 28.

A levegő vízgőztartalma. Felhő- és ködképződés

- a levegő vízgőztartalma: - a víz, hó, jég felszínéről - növények párologtatása - mennél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tartalmazhat - telített: ha 1 m3 vízben annyi vízgőz van, amit maximálisan befogadhat - harmatpont: az a hőmérséklet, amikor a levegő lehűlésével válik telítetté - relatív nedvesség: a meghatározott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz [...]


2010. április 23.

A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. Mezőgazdaságunk eredményei a rendszerváltás után

Problémák a világháború után jelentős gépesítés tudományra alapozott lesz: vegyipar-műtrágya, agrárkutatás-fajtanemesítés nagyobb terület – kevés magángazdaság csak kelet felé tudjuk eladni Unió: védővámok SZU: fizetésképtelen Megoldás tulajdonviszonyok rendezése kárpótlási jegy à magántulajdon à farmergazdálkodás Unió-tagság Adottságok 50%     szántó (FAO 1) csökken, de a terményhozamokkal ellensúlyozzák rét, legelő (FAO 2) csökken à állattenyésztés megbecsülésének csökkenése [...]


2010. április 23.

A magyar zöldség és gyümölcstermesztés. A szőlőtermesztés. A feldolgozóipar. Hazánk állattenyésztése. A tej- és húsipar.

Zöldség- és gyümölcstermesztés meleg, öntözés napfény, C-vitamin, glükóz paprika, paradicsom: Mezőföld, Mohácsi-sziget, Duna-Tisza közti hátság, Kalocsa, Paks térsége, Nyírség hagyma: Makó fűszerpaprika: Szeged káposzta: Duna-Tisza közti hátság paprika, paradicsom, káposzta: Hatvan dinnye: Heves (Hort, Csány) alma, szilva: Nyírség barack: Kecskemét Dohány Hatvan, Heves, Nyírség, Dél-Dunántúl Szőlő, bor hagyomány minőségben versenyképes probléma: palackozás felvásárló: nyugat à [...]


2010. április 28.

A Nap és a Naprendszer

- a Naprendszer: - azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó - 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között - részei: - Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt) - 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto) - Merkúr - [...]


2010. április 28.

A Napfogyatkozásról…

A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb természeti jelenség. Sajnos a Föld felszínének egy adott pontjáról ritkán látható. Hazánkból utoljára 1842. július 8-án látszott teljes napfogyatkozás, és az 1999. augusztus 11-i jelenség  után legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető. A teljes napfogyatkozás ritka jelenség,  látványa lenyűgöző, és egy életre szóló emlékkel szolgál.A napfogyatkozások alkalmával a Föld [...]


2010. február 27.

A Naprendszer általános jellemzői

Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben 9 nagybolygó található: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A bolygóknak nincs saját fényük, csak a Nap fényét tükrözik vissza. Kétféle mozgás jellemző rájuk: ellipszis alakú pályán, azonos irányba keringenek a Nap körül, és a saját tengelyük [...]


2010. március 01.

A szél keletkezése

- a légnyomás: - a vízszintes felszín 1cm2-ére nehezedő levegőoszlop súlya - állandóan változik: - ha a helyben felmelegedő levegő felszáll, vagy melegebb levegő váltja fel felettünk a nehezebb hideg levegőt, a légnyomás csökken - amikor a levegő lehűl, vagy hideg levegő érkezik a meleg levegő helyére, a légnyomás növekszik - a légnyomás a magasság [...]


2010. április 23.

Régebbi bejegyzések